2015. június 12., péntek

The Cake is the Truth

Szóval, miről is fog szólni ez a blog? Ahogy a cím is sejteti (nem nagyon, de azért sejteti), ezen a blogon fogom közzétenni élményeimet Colorado Springs csodálatos városában.

Namármost, hogy CO Springs mennyire csodálatos, az még kérdéses, ugyanis még sosem jártam ott, de olyannal még nem találkoztam, aki szomorúan tért volna vissza onnan, szóval magasak az elvárásaim. Lényeg a lényeg, egy évet fogok az Egyesült Államokban tölteni, ugyanis sikeresen megszereztem egy gyakornoki állást a Broadmoor szállodában. Legjobb tudomásom szerint ez körülbelül minden BGF-es álma, úgyhogy szerencsésnek mondhatom magam, hogy megkaptam ezt a legetőséget. Élni fogok vele.

A munka egy dolog, de ami számomra a legfontosabb, hogy esélyt kaptam, hogy kicsit bejárjam azt az országot, ahova mindig is vágytam eljutni. Hogy hova jutok el a gyakornoki keresetemből, az még kiderül. Nagyon szívesen elmennék New Yorkba, tennék egy rövid kirándulást Mexikóba is (vicces lesz spanyolul beszélni egy echte spanyol nyelvű közösségben), bejárnám LA fontosabb városait, és persze Coloradoban is körülnéznék. Ez még mind a jövő függvénye.

Térjünk tehát vissza egy kicsit a jelenhez. Kedden utazom, reggel indulok Budapestről, majd lesz egy rövid átszállásom Varsóban, egy hosszabb Chicagoban, és estére érkezem meg Phoenixbe. Phoenix mellett található Mesa, ahol bő két hetet fogok eltölteni egy barátomnál és az ő családjánál. Itt kicsit ráhangolódom az amerikai életre, legyőzöm az időeltolódás okozta problémákat (mennyivel könnyebb lenne, ha lenne magyar kifejezésünk a "jet lag"-re), majd július 3-án átrepülök CO Springsbe. Maga a munka július 6-án veszi kezdetét.

Ma még csak péntek van, és szerencsére sok barátommal volt már alkalmam találkozni, mielőtt itthagynám az országot egy évre. Tegnap például búcsúbulit szerveztek nekem Tatabányán, ahol ezeket a szuper ajándékokat kaptam:




Középen egy póló elejét láthatjátok. Tatabányán egy otaku klub tagja vagyok, ahol most készítjük az első klubos pólókat. A lényeg az, hogy mindenki meg lesz rajzolva chibinek, és felkerül a saját pólójára, a barátai körében (ami egyébként csak félig igaz, mert sajnos nem fért rá az összes barátom az A4-es mintára; talán híznom kéne egy kicsit, hogy nagyobb pólókat hordhassak).



Ami viszont feltette az i-re a pontot, az a torta volt: kinder buenós/maxikinges torta (kinek mi), portálos-magyarországos-amerikásos díszítéssel. Hatalmas köszönet érte Nikinek! (A pólón a bal felső chibi.)


Egyelőre itt tartok. A hétvégén még találkozom pár barátommal, aztán hétfőn pakolok, kedden pedig irány Budapest. Budapestről pedig irány a bolygó másik fele.

Eseménydús hétnek nézhetünk elébe.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése